A kisbolygó
340 méter kőzet egy 324 napos pályán
Az Apophis nem üstökös, nem meteor, és önmagában semmi különös nincs benne. Több millió ekkora szikla kering a Nap körül. Ezt az egyet az teszi honlapra érdemessé, hogy a számtan így hozta: az ő pályája és a Földé 2029 áprilisában ugyanabban a pillanatban ugyanoda érkezik, közelebb, mint bármely ekkora test a feljegyzett történelemben.
A számok
| Átmérő | 340 m | nagyjából az Eiffel-torony magassága |
|---|---|---|
| Forgási periódus | 30,56 ó | bukdácsol, nem szabályosan pörög |
| Albedó | 0,35 | a ráeső fény mintegy harmadát veri vissza |
| Színképtípus | Sq | kőzetes, szilikátban gazdag |
| Pályaosztály | Aten | Aten: idejének nagy részét a Föld pályáján belül tölti |
| Keringési idő | 324 | nap egy Nap körüli fordulathoz |
| Abszolút fényesség | 19,09 | a saját fényesség mérőszáma |
| Felfedezve | 2004. június 19. | az arizonai Kitt Peaken |
Hogyan találták meg
A Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium három csillagásza — Roy Tucker, David Tholen és Fabrizio Bernardi — 2004. június 19-én bukkant rá. Két éjszakán át követték, majd elvesztették. Fél évvel később az ausztráliai Siding Springből találták meg újra, és csak akkor derült ki a pályaszámításokból, mire készül. Később kiderült, hogy 2004 márciusi archív felvételeken is rajta van, ezért kezdődik a megfigyelési ív a felfedezés dátuma előtt.
A név
Apophisz a káosz kígyója az egyiptomi mitológiában, Ré napisten ellensége, aki minden éjjel megpróbálja elnyelni a Napot. A felfedezők szándékosan választották. Ketten közülük a Csillagkapu című sorozat rajongói voltak, amelyben Apophis egy gonosz szereplő. A nevet akkor hagyták jóvá, amikor a test megkapta a végleges 99942-es számot.
Miből áll
A radar és a színképelemzés az Sq osztályba sorolja az Apophist: szilikátban gazdag, kőzetes test, összetétele a talajt elérő leggyakoribb meteoritokéhoz hasonló. A 0,35-ös albedó kisbolygóhoz képest magas, vagyis viszonylag világos, friss felszínű kőzetről van szó, nem sötét szenes testről. Megnyúlt, nagyjából földimogyoró alakú, és a forgása nem egyszerű pörgés: több tengely körül bukdácsol, körülbelül 30,6 órás periódussal.
Merre jár
Az Apophis az Aten-csoportba tartozik: pályája kisebb a Földénél, így 324 napos évének nagy részét a mi pályánkon belül tölti, és csak időszakosan lép ki kifelé. A pálya mindössze 3,3°-kal hajlik a bolygók síkjához, ami részben megmagyarázza, miért ilyen gyakoriak a Földdel való találkozásai, és 2029-ben miért ilyen közeliek.
Mi történik 2029 után
A 2029-es elhaladás fizikailag megváltoztatja az Apophist. A Föld gravitációja megnyújtja és átformálja a pályáját, meghosszabbítja az évét, és az Aten-csoportból az Apollo-csoportba helyezi át. Az árapályerők felszíni suvadásokat indíthatnak el, és a bukdácsolása is módosulhat. Két űrszonda megy megnézni: a NASA OSIRIS-APEX-e, amely a Bennu mintáinak visszahozatala után már úton van, és az Európai Űrügynökség Ramses szondája, amelynek a találkozás előtt kell megérkeznie, hogy élőben kövesse a változásokat.